A ma vágya a holnap képessége vagy lehetősége.

Fejlesztés színterei

KORAI FEJLESZTÉS, KORAI INTERVENCIÓ

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.

A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap, mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességeik fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. Ebben a fejlesztési formában 5 éves koráig vehet részt a gyermek.

A korai intervenció, vagyis beavatkozás annyival több, mint a gyermek fejlesztése, hogy része a család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is. Egyfajta komplex tanácsadás.

Vas megyében a korai fejlesztéssel kapcsolatosan a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat lakhelyhez legközelebb eső tagintézményt kell felkeresni. - https://mszb-vmpsz.webnode.hu/rolunk/ 


ÓVODAI NEVELÉS

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése külön (e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési intézményben, konduktív pedagógiai intézményben) vagy közös - vagy részben közös formában (a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban) történhet. Ez utóbbit nevezi a szakmai köznyelv "integrált óvodai nevelésnek".

Arról, hogy egy gyermek óvodai nevelése a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban történik (integrált formában), vagy külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési intézményben, konduktív pedagógiai intézményben (a köznyelv szerint szegregált formában) a szakértői bizottság véleménye dönt. Az óvodák létesítő okirata tartalmazza azt a tényt, hogy az intézmény feladata kiterjed-e a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, és azt, hogy milyen formában (integrált, illetve külön-e célra létrehozott formában).

INTEGRÁLT VAGY SZEGREGÁLT ÓVODA A JOBB VÁLASZTÁS?

A legfőbb tanács a szülőknek az óvoda -és iskolaválasztáshoz, hogy lássanak a saját szemükkel. Az ajánlott óvodákba vagy iskolákba - akár szegregált, akár integrált - menjenek el, beszélgessenek odajáró gyerekekkel, szülőkkel, az ott dolgozó pedagógusokkal. Nézzék meg mindkét lehetséges irányt és a gyermeküket és önmagukat ismerve, őszinte hozzáállással vegyék figyelembe a lehetséges szempontokat. Képzeljék el gyermeküket az egyik vagy a másik közösségben egy "legjobb és egy legrosszabb napon". Ki fogja támogatni ezekben a helyzetekben és ezt a család, hogy veszi majd. Ki lesz a közösségben a gyermek támasza, mentora? És mindkét lehetőségnél érdemes figyelembe venni, átgondolni az előnyöket és a hátrányokat - akár egy szakember segítségével -, de ehhez megfigyelésekre, információkra, az ismeretek rendszerezésére van szükség. A döntések csak ezután szülessenek meg (In.: Különleges életek - Kézenfogva Alapítvány, Budapest 2021.)

Óvoda választás lehetőségei Vas megyében

Vas megyében mind az integrált, mind a szegregált óvodai nevelés választására több lehetősége van a szülőknek, családoknak. Érdemes ellátogatni a döntés előtt minél több helyszínre, s benyomásokat, információkat szerezni. Fontos, hogy a gyermek számára találjuk meg a legjobb intézményt, ami jelenti, hogy nincs általános jó döntés

Mi buzdítjuk arra Önöket, hogy legyenek nyitottak, ne legyen előítéletes a gondolkodásuk ismeret hiányában, tényleg ismerkedjenek meg minél több lehetőséggel, hogy a megfelelő mellett tudjanak végül dönteni!


Általános iskolai nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása külön (e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési intézményben, konduktív pedagógiai intézményben) vagy közös vagy részben közös intézményben történhet. 

Arról, hogy egy gyermek iskolai oktatása a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt (integrált formában), vagy külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési intézményben, konduktív pedagógiai intézményben (a köznyelv szerint szegregált formában) történik, arról a szakértői bizottság véleménye dönt. Az iskolák létesítő okirata tartalmazza azt a tényt, hogy az intézmény feladata kiterjed-e a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, és azt, hogy milyen formában (integrált, illetve külön-e célra létrehozott formában).

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdésének h) pontja szerint a szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését. A szakértői véleményben megfogalmazott javaslat kötelező érvényű!

A súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése-oktatása speciális intézményekben, illetve a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében valósul meg.

A sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kizárólag abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Köznevelési Törvény vagy Nkt.) 47. § (4) bekezdésében meghatározott, a speciális neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel.

Hány éves korig iskolaköteles a fogyatékos/SNI-s gyerek?

A Köznevelési Törvény 45. § (3) bekezdése szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik (16.) életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik (23.) életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Vas megye iskolái - lehetőségek

Megyénkben 3 EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) működik, hasonló, ám mégis teljesen különböző profillal. Kőszeg, Rum és Szombathely szakemberei a szegregált oktatás és fejlesztés mellett részt vállalnak a megye integrált oktatásában. 

Akárcsak az óvodaválasztásnál, úgy a megfelelő iskola kiválasztásánál is elengedhetetlen a jól tájékozottság, a saját tapasztalatok gyűjtése, hisz a gyermek jövőjéről a szülő dönt!


Középfokú nevelés, oktatás szakasza

A sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskolai bizonyítványa (azaz a tudása) és a diagnózisa függvényében az általános iskola elvégzését követően tanulhatnak tovább. 

Szegregált és integrált általános iskolából egyaránt ugyanazok a továbbtanulási lehetőségek. Ez jelenti, hogy a tanulásban akadályozott gyermek, ha szegregált intézményben szerez bizonyítványt, ugyanúgy továbbtanulhat, mintha integrált általános iskolában tanult. Sok esetben a tudása biztosabb, alaposabb annak a diáknak, aki mellett folyamatos volt 8 év alatt a gyógypedagógiai kontroll. 

A Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a megfelelő pályaválasztás, a továbbtanulás  területén segítséget nyújt. Munkájukról az alábbi weboldalon tájékozódhatnak: https://palyavalasztas.vas-szakszolgalat.hu/ 

Középfokú nevelés lehetőségei a sérülés súlyosságának függvényében: készségfejlesztő iskola, szakiskola, szakgimnázium, gimnázium (könnyítések, felmentések esetleges lehetőségével), dobbantó program.


Élet az iskolás évek után - munka világa, szociális intézmények adta lehetőségek 

A munkatevékenység az értelmileg akadályozott iskolákban

A munkatevékenység az iskola egyik legfontosabb tevékenysége. Ez által válik lehetővé, hogy tanulóink az iskolából kikerülve a társadalom számára hasznos dolgot végezzenek, és ezáltal a többi ember el-, befogadja őket. Tehát az integráció alapja.

A munkatevékenység a mi iskolánkban már az óvodában elkezdődik. Itt a kicsik ugyan még csak rendet raknak maguk után, "elmosogatnak", törölgetnek és ezekhez hasonló alap feladatokat hajtanak végre, de ezek megalapozzák a jövőbeni tevékenységeket. Eleinte még csak a saját személyük körüli teendőket végzik. A későbbiekben ezekre alapozva egyre magasabb színtű készségeket, képességeket sajátítanak el. Lassan elérkezik az az osztályfok, amikor a munkatevékenység mint tantárgy jelenik meg az oktatásban. Egyre hosszabb ideig kell munkát végezniük, ami által természetessé válik, hogy menni kell dolgozni, ott el kell végezni a feladatot, amelyet ránk bíztak, a munka végén értékelni fogják a munkánkat, (ez az elvégzett munka bére). Ügyesebbek, kitartóbbak lesznek, és mire az iskolából kikerülnek többségük képes lesz valamilyen munkát felügyelet mellett elvégezni.

Szakiskolásaink kert és parkápolást, háztartástant, mosodai kisegítői tevékenységet és palántanevelést tanulnak. A jövőben agyagtárgy készítés, irodai kisegítés és mézeskalács sütés alapjaival ismerkednek meg.

Az iskolába 25 éves korig járhatnak a tanulók. A fiatal felnőtt korosztály a kastélytól külön lakásban éli mindennapjait, a kastélyi élethez képest kicsit önállóbban, de több olyan kötöttséggel, amelyek a mindennapi teendők önálló elvégzésére szoktatják a lakókat, ám mindig van velük nevelő, aki ha kell segíti, irányítja őket. Feladatunk ezt úgy végezni, hogy úgy érezzék, mintha mi ott sem lennénk. Ez a hely a felnőtt élet előszobája. Az itt elsajátított munkatevékenységeket otthon is szívesen végzik tanulóink.

A szülőknek javasoljuk, hogy az iskolában kialakított szokásrendszert otthon is követeljék meg, hiszen a tanulók érdeke ezt kívánja. Természetesen lehet kicsit lazább, mint a hétköznapi, de minden pontját meg kell követelni. Ha nagyon engedékenyek vagyunk, legközelebb, már sokkal nehezebb lesz az elengedett tevékenység újra végeztetése.


Kiss Tibor (gyógypedagógus)

Segítséget tudunk nyújtani abban, hogy az iskola befejezése után a fiatal foglalkoztatása érdekében hol és milyen segítségeket igényelhetnek. Legyen ez a munka világában való elhelyezkedés vagy egy nappali ellátó igénybevétele, szociális intézmények megismerése. 


© 2021 Kastélynyi titok. Minden jog a piruettre fenntartva..
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el